Globálisan még soha nem volt ennyi erdőtűz júliusban

Az idei volt a legrosszabb július a globális erdőtüzek szempontjából 2003, a műholdas mérések kezdete óta – közölték a friss adatok alapján szakemberek.

A szélsőséges hőség és az elhúzódó aszályok szította erdő- és legelőtüzekből 343 megatonna szén-dioxid szabadult fel, ami nagyjából egyötöddel több a 2014-ben mért korábbi júliusi globális csúcsnál – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

“Ez az év egyértelműen kimagaslik. Az idei júliusi globális mutató az eddigi legmagasabb a mérések 2003-as kezdete óta” – mondta Mark Parrington, az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) kutatója.

A példátlan nyárközepi tüzek a közelmúlt azon elkeserítő jelenségei közé tartoznak, amelyek az ember okozta globális felmelegedés pusztító hatásait szemléltetik.

A több száz tonnányi szén-dioxid több mint fele két olyan régióból – Észak-Amerika és Szibéria – szabadult fel, amely szokatlanul meleg és száraz időjárásnak van kitéve.

Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban hosszúra nyúlt és intenzív hőhullámok előzték meg az erdőtüzeket. Szibériában a jakutföldi tajga nagy részét lángok és mérgező füstfelhők borítják, amelyek egészen az Északi-sarkig elértek.

A mediterrán térség keleti és középső részén sok helyen szokatlanul vad felütéssel kezdődött meg a tűzszezon.

Érdemes elolvasniENSZ: Itt a vörös kód az emberiség számára!

Múlt héten a törökországi tüzek hőintenzitása négyszer magasabb volt a korábbi napi országos rekordnál. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer szerint a közel-keleti országban idén eddig 128 ezer hektárnyi – az átlagosnál nyolcszor nagyobb – terület vált a lángok martalékává.

Olaszországban a június közepén mért szinte nulláról csaknem 80 ezer hektárra nőtt a felperzselt területek kiterjedése, ami négyszerese a 2008-2020 közötti átlagnak. Cipruson nyolcszoros, Görögországban kétszeres a növekedés. Spanyolországban, Franciaországban, Albániában és Észak-Macedóniában ugyancsak magasabbak a mutatók a normálisnál.

A régióban legalább nyolc ember meghalt, százakat kellett kórházba szállítani és ezreket evakuálni, köztük népszerű nyaralóhelyekről és természetvédelmi területekről.

Olaszország a legsúlyosabban érintett nemzetek közé tartozik: az ország az eddig mért második legpusztítóbb tűzszezonját éli, különösen a déli részeken.

Ahogy a meleg idő folytatódik, úgy a veszélyek is egyre kiterjedtebbé válnak. Dél-Európa csaknem egészén “rendkívül szélsőséges” vagy “szélsőséges” tüzek kockázatára figyelmeztetnek. A régió zömét továbbá aszály is fenyegeti.

A szakemberek szerint az Európát sújtó nagy tüzek száma növekedni fog, és egyre nagyobb területeket érint. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy idén nyáron Finnországban is éles növekedést tapasztaltak az erdőtüzekben.

A világ sok részén még nem tetőzött az idei tűzszezon. Ez különösen igaz Dél-Amerikára és Afrikára, amelyek Európához képest jóval nagyobb mértékben járulnak hozzá az erdőtüzek okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz.